A Kárpát-medence természeti csodái
A 330 ezer négyzetkilométer területű Kárpát-medence sokak szerint páratlan földrajzi egység. Csaknem egyenlő távolságra van ide az Egyenlítő és az Észak-sark. Ott kezdődik, ahol a Kárpátokat a Duna áttöri a Dévényi-szorosnál, és ott végződik, ahol az Aldunai-szorosnál a folyó délen kilép a medencéből. Számos természeti nevezetesség található a Kárpát-medencében, közülük néhány valóságos rekorddal dicsekedhet!
A világ legnagyobb heliotermikus tava: Medve-tó, Szováta
Az erdélyi Maros-megyében található tó egy víznyelő eltömődésének következtében jött létre 1875-ben, egy kiadós felhőszakadás után. Nevét alakja után kapta (egy kiterített medvebőrre hasonlít). Az évmilliókkal ezelőtt a területén lerakódott sóréteg miatt az alsó vízréteg sós, a felső édes, emiatt a nagyobb sűrűségű alsó réteg meg tudja őrizni a napsugarak melegét, így az átlag 10 méter mély tó vize a felszínen akár 35 fokos hőmérsékletű lehet (80 fokot is mértek már itt!)
A világon egyedüli ritkaság: a debreceni líciumfa
Aki járt már a „kálvinista Rómában”, az biztosan elzarándokolt a Nagytemplom oldalában található sem fának, sem bokornak nem tekintett különlegességhez. A hagyomány szerint a régi és az új hit képviselői vitáztak össze azon, hogy melyik fog végül győzedelmeskedni a „maradandóság városában”. A katolikus pap az összeszólalkozás hevében letört egy ágat, a földbe szúrta azzal a megjegyzéssel, hogy majd akkor talál otthonra a kálvinizmus Debrecenben, amikor ebből az ágacskából fa lesz. Azóta ez az érdekes növény nemhogy gyökeret vert a városban, de több száz éve teljes épségben él és virul, itt a Kárpát-medencében.
Az Európában egyedülálló miskolctapolcai barlangfürdő
A Barlangfürdővé átalakított Tavas-barlang igazi különlegesség a Kárpát-medencében. A kemény mészkősziklákból a víz évezredek alatt vájta ki a járatokat, melyben kellemes hőmérsékletű termálvízben fürödhetünk, és élvezhetjük a gyógyító barlangi levegőt. A 30 fokos vízben – a gyógyvíznél kisebb sótartalma miatt – korlátlan ideig tartózkodhatunk, de kipróbálhatjuk a kültéri medencéket, a szaunaparkot vagy a lebegő kabint is. Ugyancsak Miskoltapolcán találjuk Európa egyetlen Green City-alapelvek szerint épült strandját is.
A rejtélyes bükkaljai kaptárkövek
A Bükk vulkántufa alakzatait a szél és a víz közös munkája formálta. Ezek közül a kúp alakúak azért érdekesek, mert valakik valamikor kis fülkéket vájtak beléjük. Egyes tudósok úgy gondolják, hogy ezek a 60 cm magas, 30 cm széles és 25-30 cm mély fülkék az elhunytak hamvait tartalmazó urnákat őrizték, mások szerint méhészkedésre használták – még valamikor a honfoglalás környékén.
Európa legnagyobb kiterjedésű, egybefüggő füves pusztája: a Hortobágy
Mitől olyan különleges a számunkra olykor egyhangúan sík Hortobágy kontinensünkön? Attól, hogy nem erdőirtás következtében alakult ki, hanem pásztorközösségek által megmunkált kultúrtáj, ami sikeresen megőrizte biológiai sokféleségét. A ma már 82 ezer hektárra kiterjedő első nemzeti parkunk területén nemcsak gémeskutakat, csárdákat és a híres Kilenclyukú-hidat találjuk, hanem a réz- és bronzkor idején emelt lakódombokat, sírhalmokat, őrhalmokat és határhalmokat, azaz kurgánokat is.
A kontinens legnagyobb gyógyító erejű melegvizes tava: a Hévízi-gyógytó
A 4,5 hektár kiterjedésű tőzegmedrű forrástavat 50 hektár területű véderdő veszi körül. A vízfelületet páraréteg borítja, a tavat mocsárciprusok szegélyezik. Már több mint száz éve sikerült meghonosítani az indiai tündérrózsát, azóta májustól novemberig az őshonos hófehérrel együtt gyönyörködhetünk bennük. A Hévízi-tó gyógyvize kiválóan alkalmas reumás megbetegedések és mozgásszervi panaszok kezelésére egyaránt.
Európa legnagyobb hordalékkúpja: a Szigetköz és a Csallóköz
A Kisalföld teljes területe 9000 négyzetkilométer, ezen Szlovákia, Ausztria és Magyarország osztozik. Valamikor az ősidőkben a Pannon-tenger borította, később pedig a Duna és mellékfolyói hordaléka töltötte fel, így jött létre a kontinens legméretesebb hordalékkúpja.
A Tordai-hasadék Európában egyedülálló természeti rezervátuma
Az erdélyi mészkőhasadék bővelkedik meredek sziklafalakban és nehezen megközelíthető, veszélyes barlangokban, függőhidakban. Közkedvelt kirándulóhely, amely valamikor egy beszakadt barlangrendszerből alakult ki. A legenda szerint Szent László király fohászkodott itt Istenhez segítségért, amikor megrepedt a hegy, és a hasadék elzárta a lovagkirályt kun üldözői elől. Lova patkójának nyoma ma is látható a Patkós-kövön, ahogy a kútját is megtaláljuk egy kristálytiszta vizű forrás alakjában, amit a bárdjával fakasztott egy kősziklából vitézei szomjának csillapítására. A hasadék legnagyobb jelentőségét azonban nem a legendák vagy a szép természeti környezet jelentik, hanem az a tény, hogy Európában ritkán vagy egyáltalán nem található növény- és állatfajok sokasága népesíti be.
A mérsékelt égöv legnagyobb cseppkőképződménye
Szlovákiában, a Krasznahorkai-barlangban látható a világ legmagasabb mésztufa oszlopa. A 34 méter magas sztalagmit alapjának átmérője 12 méter, és hosszú ideig a világ legnagyobb cseppköveként szerepelt a Guiness Rekordok könyvében.
Európa legnagyobb sós tava: a Fertő-tó
A 20 ezer éves sztyepptó (síkvidéki, sós tó) növény- és állatvilága bolygónkon egyedülálló (számos faj kizárólag ezen a vidéken fordul elő). 300 madárfaj fészkel vagy látogat el ide, a tóban harmincféle hal él. A 36 kilométer hosszúságú, 7-15 km széles Fertő-tó sótartalma a 33-szorosa a Balatonénak, különleges jellemzője még, hogy viharos szél idején olykor ferde a vízállása.
