Magyarország 10 legszebb szecessziós épülete
A szecesszió a 19-20. század fordulóján (1890-1910) Magyarországon jelentős és meghatározó stílusirányzat volt. Budapest és vidéki városaink máig legszebb épületei közé tartoznak a korszak kiemelkedő képviselőinek (Lechner Ödön, Kós Károly, Spiegel Frigyes, Vidor Emil) alkotásai.
Ha megállunk egy szecessziós épület mellett, megcsodálhatjuk díszes, sokszínű homlokzatát, melyen bonyolult, összefonódó virágokat, geometriai mintákat vagy szimbolikus figurákat látunk. Ha pedig belépünk a kapun, rácsodálkozhatunk az igényes belső kiképzésre, a legapróbb részletek míves megformálására, az elegáns bútorokra.
Iparművészeti Múzeum, Budapest
Bár az 1896-ban átadott középület – melyet Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezett – nem nyerte el Ferenc József legmagasabb tetszését, bennünket, kései utódokat nappali fényben és éjszakai díszkivilágításban is lenyűgöz. Mesebeli varázsát az ázsiai és perzsa elemek, valamint a magyar népművészet hatása adja, ami többek között a páratlanul gazdag díszítésben nyilvánul meg.
Megyeháza, Debrecen
Hajdú Vármegye megyeházát 1911-12-ben építették Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján. Az épületen a Zsolnay Kerámiagyár pirogránit díszítőelemei és virágfüzérek láthatók, valamint négy fegyveres hajdú alakja, a huszártorony csúcsán Árpád fejedelem bronzból készült szobra és a vármegye címere. A megyeháza belül is különleges látvány: a díszterem (Árpád-terem) színes üvegablakait Kersntock Károly tervezte, rajtuk két honfoglaló vezér, a falakat pedig a megye településeinek címerei díszítik.
Dob utcai Elemi Iskola, Budapest
Ma az Erzsébetvárosi Általános Iskola, Szakiskola és Szakközépiskola telephelye működik itt, egykor olyan híressé vált diákok jártak ide, mint Ruttkai Éva, Garas Dezső vagy Gálvölgyi János. Hegedűs Ármin tervei alapján 1906-ban avatták fel a főváros legszebb iskoláinak egyikét, és szerencsére sikerült rendbe hozni és megőrizni a második világháború idején bombatalálatokat kapott épület eredeti szépségét és harmóniáját. A külső és belső díszítés (többek között a lépcsőház faragott oszlopfői, a jellegzetes ajtók és ablakok), valamint a funkcionális elrendezés már a múlt század elején is a tanulók egészségi, esztétikai és kényelmi szempontjainak figyelembevételével készült el.
Cifrapalota, Kecskemét
Talán a Cifrapalota a leghíresebb magyar szecessziós épület. Az egykor üzleteknek, lakásoknak, kaszinónak helyet adó épületet Márkus Géza tervezte 1902-ben. Ma képtár és múzeum működik az U alaprajzú, kétemeletes palotában. Az élénk színekben ragyogó majolikadíszítést a magyar népművészeti motívumkincs ihlette, a látványt a díszes kiképzésű, magas tető teszi teljessé.
Magyar Királyi Postatakarékpénztár, Budapest
Napjainkban a Magyar Államkincstár otthona az 1901-ben átadott, Lechner Ödön és Baumgarten Sándor tervei alapján épült egykori takarékpénztár. Jellegzetes díszítőelemei a színes kerámiacserepek és majolikák, a magyaros díszítő motívumok és az aranysárga méhkasokba igyekvő méhek. Ki gondolná ma, látva a külső-belső szépséget, hogy a székház korának legolcsóbban felépített középülete volt?
Reök Palota, Szeged
A Magyar Ede által tervezett, 1907-ben felépült palota megrendelője Munkácsy Mihály unokaöccse, Reök Iván volt. Fiúgyermekei részére szintenként egy-egy garzonlakást, lánygyermekei számára szintenként két-két többszobás lakást kért, az épület földszinti sarokrészét vendéglő foglalta el, a többi helyiséget iparosok és kereskedők bérelték. Itt kapott helyet az építész tervezőirodája, valamint még több lakás, melyben földbirtokosok, katonatisztek és egyetemi tanárok éltek. A palota a magyar szecesszió egyik kiemelkedő példája, az alapvető falsíkokat hullámosan alakították ki, kívül-belül csodálatos virágmotívumok díszítik, sajnos az eredeti vízitündér-falfestményeket, az aranyozott ajtókat és a liliomos díszítésű színes fürdőszobai mosdókagylókat már nem csodálhatjuk meg.
Volt Török Bankház, Budapest
A Dob utcai iskolával egy időben épült fel a Török Bankház épülete a Szervita téren, melyet Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervezett. Az 1906-ban átadott, a vasbeton szerkezetre helyezett, üveg homlokzatú házat Róth Miksa gyönyörű mozaikképe, a Hungária dicsősége díszíti. Sajnos a tetőn álló, kezében világító földgömböt tartó Atlasz- szobrot már nem láthatjuk, mert megsemmisült a második világháborúban.
Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest
A műemléki védelem alatt álló Stefánia úti szecessziós épület – a „legkékebb” egész Budapesten – 1898-1899-ben készült el Lechner Ödön tervei alapján. Már átadásakor teljes elismerést váltott ki a hatalmas ősmagyar figurák vállán nyugvó földgömb, a belső terek kialakítása, a különlegesen ívelt ajtókat díszítő „sujtásos” ornamentika, a nép- és földtani motívumokat hordozó kerámiadíszítés és a Zsolnay gyár által készített mázas tetőcserép. Kevesen tudják, hogy a kéklő tetőről csodás kilátás nyílik fővárosunkra.
Szenes-Ház, Budapest
A legszebb szecessziós pesti lakóházak egyikét ifj. Nagy István tervei alapján Szenes Mór biztosítóintézeti főfelügyelő építtette 1906-ban. Ami még jelenleg is megcsodálható: pillangókat mintázó kovácsoltvas korlátok, különleges virágdíszítés, magyar népművészeti motívumok a külső falakon.
Kék-templom, Pozsony
Bár ma már nem hazánk része, a szecesszió virágzásának idején a Magyar Királysághoz tartozott Pozsony városa, ahol 1909 és 1913 között Lechner Ödön tervei alapján, Apponyi Albert miniszter felkérésére épült fel az Árpád-házi Szent Erzsébet templom, közkeletű nevén: Kék templom, amely a meggyilkolt Erzsébet királyné emlékét is őrzi – amolyan szimbolikus mauzóleumként. A Zsolnay-gyár kék mázas cserepei és mozaikcsík vonalai, a népies kakasmotívumokkal díszített majolika, az ereszcsatorna virágként, bimbóként és levélként kihajló tartóvasai a népies-szecesszió legszebb példájává avatják.
Köszönjük a cikk megjelenését az nlcafe.hu oldalnak A cikk forrása itt található:
